Laptop Márkák – A kezdetek

Ha valakit megkérdezünk milyen laptop márkákat tud megemlíteni, biztos több is az eszébe jut. Egyrészt saját tapasztalatból eredően, vagy az alapján, amit a munkahelyén vagy barátai eszköztárában tapasztalt. A márkanév fontos, hisz minél jobban a köztudatban van, annál nagyobb az esélye, hogy azt fogják majd választani a potenciális érdeklődők.

Az agresszív reklámpolitika ugyan drágább is, de nagy eséllyel jut el a lehetséges vásárlókhoz, ezáltal jobban a saját termékei felé terelve őket és így eladást és profitot realizálva az adott cégnek. Ez a gazdasági visszaesésig biztosan így volt, azonban ahogy a fogyasztók egyre jobban árérzékennyé váltak, lehetséges, hogy ebben is változás lesz.

A csillogó-villogó reklámokból ugyan megtudhatjuk, hogy épp milyen generációs processzorral, tárhellyel, kijelzővel rendelkeznek a legújabb laptopok és, hogy a különféle laptop márkák milyen megoldásokban látják a fejlődést. De vajon utánanéztünk bármikor ezeknek a cégeknek és történetüknek?

Valószínűleg a válasz az, hogy nem, vagy csak kivételes esetben.

Anélkül, hogy laptop márka rangsort állítanánk fel, ABC sorrend szerint fogjuk Nektek ezen cikk keretében bemutatni az egyes gyártók történetét, illetve hozzájuk kapcsolódó érdekesebb storykat.

Ugorjunk is fel a nosztalgia vonatra és nézzük meg, hogyan kezdték meg ezen vállalkozások a tevékenységüket.

Acer:

A népszerű laptop márkák táborát gazdagítja az Acer, amely egy Incorporated egy tajvani multinacionális vállalat, amely számítástechnikai eszközök előállításával foglalkozik. Ez a vállalat birtokolja a legnagyobb szabad számítógép-kereskedelmi láncot Tajpejben. Termékei között megtalálhatók az asztali és hordozható számítógépek mellett, szerverek, különféle kijelzők, perifériák, valamint elektronikus szolgáltatások kormányzati, üzleti, oktatási és otthoni felhasználók számára.

1976-ban alapította Stan Shih és felesége, Carolyn Yeh és 5 társuk a Multitech nevű céget, melyet 1987-ben kereszteltek át Acerré. A Multitech 11 alkalmazottal és 25000 amerikai dollár tőkével indult. Kezdetben elektronikai alkatrészek kereskedelmével és mikroprocesszor-technológiákkal kapcsolatos tanácsadással foglalkoztak. A vállalat központja Hszicse, Tajvan.

Kezdetben a gyártósor alapja a mikroelektronika volt. A cég semmiben sem tűnt ki versenytársai közül. De Sten Shih nagyszerű kilátásokat látott a feltörekvő piacon, a személyi számítógépekben. Ösztönének köszönhetően a cég beindította az IBM-kompatibilis PC-k tömeggyártását.

1985-től a cég képviseleti irodákat hozott létre más országokban is, az elsők Németországban és Japánban voltak. Ezzel egyidőben a cégben megjelentek a különböző Acer nevű részlegek. Így 1984-ben létrehozták az Acer Peripherals részleget, amely később külön BenQ márkává vált.

1988 óta az egész vállalat Acer Group néven vált ismertté. Az Acer névben az európai és ázsiai szintézis látható. A származási ország az ázsiai kultúra képviselője, így a név költői fordítása “éles” vagy “lendületes”. De maga az “acer” szó latin (juharfa), mivel a fő értékesítési piac Európa és Amerika országai.

Az Acer 1997-ben megvásárolta a Texas Instruments hordozható számítógépeket gyártó részlegét. 1992 óta a társaság székhelye Szingapúrba költözött a kedvezőbb jogszabályok és üzleti környezet miatt.

Az 1990-es évek végi hihetetlenül gyors növekedés jelentősen megnövelte a vállalat szervezeti bonyolultságát.

Ezért 2000-ben jelentős szerkezetátalakítást hajtottak végre, amelynek keretében a vállalatot három ipari csoportra osztották: Acer, Wistron és BenQ. Ez lehetővé tette számunkra, hogy a Pan Acer Group néven ismertté vált vállalat minden tevékenységét egy vezetés alatt optimalizálják és összpontosítsák. Ez az átszervezés olyan alapvető lépés volt, amely lehetővé tette a vállalat számára, hogy ellenálljon a növekvő versenynek.

Az új évezredben az Acer egyre nagyobb figyelmet fordított egy olyan ígéretes piacra, mint a notebookok. Az ország legnagyobb laptopgyártójává válva az Acer fokozatosan a fő területévé vált a laptop gyártás, a személyi számítógépeket a második helyre szorítva.

Első notebookjuk 1998-ban lett bemutatva (AcerNote Light), így innentől számíthatjuk az Acert is laptop márka halmaz résztvevőjének. Ebben egy 150 MHz-es Pentium MMX chip volt. A topos verzió az AcerNote Light 386 volt, 2 GB-os merevlemezzel, 32 MB RAM-mal és CD-ROM meghajtóval. Ezért konfigurációért 3500 dollárt kértek akkor. Az olcsóbb „csak” 2600 dollár volt.

Apple:

Noha első gondolata sokaknak az Apple szó hallatán inkább a telefon lenne, nem szabad megfeledkezni, hogy a kaliforniai székhelyű cég nem csak okoseszközöket gyárt. Laptop márkaként is tekinthetünk rájuk. MacBook Air és MacBook Pro kategóriába tartozó eszközök erősítik az almás laptopokat.

A kisebb Air-eknél 13,3”-as és 13,6”-os méretekkel találkozhatunk, míg a Proknál 13,3”, 14,2” illetve 16,2”. De rendelkezik az Apple asztali megoldásokkal is.

laptop márkák
Laptop Márkák - A kezdetek 5

Történetük:

Az Apple-t 1976. április elsején alapította Steve Jobs, Steve Wozniak és Ronald Wayne – Wayne tizenkét nappal később eladta részesedését Jobsnak és Wozniaknak. A céget hivatalosan 1977 januárjában jegyezték be Apple Computer, Inc. néven. Az első sikeres termék az Apple II számítógép volt, ez tette milliomossá Jobst és Woznaikot, ez alapozta meg az Apple sikerességét. A temérdek pénzből fejlesztett Lisa és Apple III azonban bukás volt. Az Apple-t segítő üzleti befektetők és Jobs rendre szembekerült egymással, Jobs álmai és az üzlet realitásai nem voltak összeegyeztethetők. 1981-ben az IBM is belépett a személyi-számítógép gyártók közé, az Apple ugyan egész oldalas hirdetésekben üdvözölte és kívánt sikereket – ám az Apple piacrészesedése folyamatosan csökkenni kezdett.

Az Apple-t a Macintosh mentette meg, melyből 1984 januárjában mutatták be az elsőt. Ez volt az első sorozat-gyártott számítógép, amely grafikus felhasználói felületet és egeret használt – ezeket Jobs és kollégái a Xerox laborjában látták. (Akkoriban az ipari kémkedés egészen máshogy történt.) A Macintosh és utódai sikere az Apple értékét növelte, a vállalat vezetésébe bevont befektetők képviselőivel (John Sculley, Mike Markkula, Gil Amelio), illetve az alkalmazott, profi cégvezetőkkel Jobs viszonya annyira megromlott, hogy Jobs 1985. szeptember 17-én kilépett.

A ma ismert laptop márka és világmárka sikertörténetét a XXI. századból szemlélve, alig tudjuk elképzelni, hogy volt olyan periódusa, amikor Steve Jobs nem tartozott a céghez.

Az Apple szerteágazó termék-portfólióját rosszul menedzselő vezetésével a csőd felé tartott. Ehhez hozzájárult az Intel processzoros, Windowst futtató számítógépek sikeressége. Amíg az Apple egyetlen pár éves időszaktól eltekintve nem engedte hardware-e másolását, software-ei használatát más eszközökön, a többi számítógépgyártó (HP, Dell, Compaq – már ekkor több későbbi laptop márka megjelent, mint asztali megoldásokat kínáló vállalat) szabadon építhetett az Intel processzorára és telepíthette a Microsoft operációs rendszerét. Ezek a számítógépek jóval olcsóbbak voltak az Apple modelljeinél. Az Apple visszahívta az alapítóját, Steve Jobst.

Jobs 1997 szeptemberében tért vissza, sokáig az iCEO (i, mint interim – átmeneti, megbízott) vezérigazgatói címet viselte. Drasztikusan lecsökkentette az Apple által gyártott termékek számát és típusát. Kidobta a nyomtatókat, kamerákat. A számítógépeket otthoni/professzionális, illetve asztali/hordozható négymezős mátrixban helyezte el (üzleti termékkategóriák). A cég helyreállítását pénzügyi befektetéssel a Microsoft is segítette. Az 1988 májusában bemutatott iMac szakított a bézs-téglatest formával, színes, áttetsző, lekerekített házával átütő sikert aratott. A Think Different (Gondolkodj másképp) kampány hatására nem csak visszatértek a Maces vásárlók, de jelentős számú új vásárlót is nyert az Apple. A következő Apple fejlesztői konferencián Jobs nyilvánosan jelentette be, az Apple újra nyereséges.

Az első laptopjuk az 1989-es Macintosh Portable volt, és ezt követte a 1991-es Powerbook. Nagyjából innen tekinthetünk rájuk is, mint laptop márka. 1999-ben jelentették be az iBook-ot, ami a MacBook-ok elődjének számított. Ezek is színes borítást kaptak, akár csak a iMac-ek.

A következő iBookok fehér házba lettek elhelyezve. A vásárlók kicsit hiányolták is a színeket. Ami lényeges fordulópont volt még a cég életében, hogy 2006-ról, 2007-re a PowerPC-s megoldásról áttértek az Intel processzoraira. Manapság pedig éppen fordítva, Intelt elhagyva, saját megoldásaikat alkalmazzák.

Az Apple név eredete

Meghökkentő nevet kerestek, ami vicces és barátságos, de nem akartak olyan nevet adni, ami megszokott volt akkoriban a szakmában. „Éppen gyümölcs diétán voltam és egy almaültetvényről tartottam hazafelé” emlékezett vissza Jobs 2010-ben. Nem is szólva arról, hogy így az „A” kezdőbetű miatt előre kerültek a céges listákban. Jobs minél előbb szerette volna a cégalapítást befejezni, így mivel egy napon belül nem jutott jobb eszükbe, maradt az Apple név.

A többi termékük és szolgáltatásuk pedig már a történelem része, illetve a mi történelmünké, hisz sokunk végigkövette a vállalat termékportfóliájának változásait.

ASUS:

ASUSTek Computer Inc. néven lett alapítva 1989-ben Tajvanban, T.H. Tung; Ted Hsu; Wayne Hsieh és M.T. Liao által. Érdekesség, hogy mind a négyen előzőleg az Acer-nél dolgoztak, mint hardware mérnökök.

A cég történetében jelentős mérföldkő volt, amikor az Intel a 486-as processzora bevezetését tervezte. Az ASUS ugyanis úgy tervezett egy alaplap prototípust, hogy a processzorhoz nem volt hozzáférésük. Az ASUS megkereste az Intelt, hogy szeretnének konkrét processzort kapni, hogy tesztelhessék a prototípusukat. Az Intelnek azonban ekkor a saját tervezésű alaplapjaikkal voltak problémáik, amit a 486-oshoz szántak. ASUS megoldotta az Intel problémáját és kiderült, hogy az ASUS saját alaplapja jól működik az Intel megoldásával, mindenféle további módosítás nélkül. Innentől kezdve az ASUS a versenytársak előtt kapta meg az Intel fejlesztői példányait. 1992-től az ASUS hivatalosan is az Intel partnere lett.

Hogy laptop márkaként is megemlíthessük az ASUS-t, egészen 1997-ig kellett várni. Akkor jelentették meg az első laptopjukat a P6300-ast, ami inkább még a noteszgép kategóriába tartozott. Ebben egy 266 MHz-es Pentium II dolgozott, akár 64 MB RAM-mal is választhattuk. A merevlemez kapacitása 3,2 GB volt.

2007-ben jelent meg a nettop kategóriájuk Eee PC-ként. A játékosokat célzó márkájuk a Republic of Gamers 2006-ban jött létre. (ROG)

DELL:

A Dell Incorporated (Dell Részvénytársaság) egy, az USA Texas államában, Round Rock városában lévő székhelyű számítógépes hardwaretervező és -gyártó vállalat. Kulcsemberei Michael Dell elnök és Kevin Rollins igazgató (2007-től csak Michael Dell).

Története:

1984-ben az austini Texas Egyetem tanulója, Michael Dell elkezdte árulni IBM-kompatibilis számítógépeit, melyeket ő szerelt össze alkatrészekből. Termékeit a „PC’s Limited” (PC Kft.) névvel hozta forgalomba.

1985-ben a vállalat előállt első saját dizájnú számítógépével, a Turbo PC-vel, amely egy Intel 8088 kompatibilis processzort tartalmazott, és 8 MHz-en futott. Országos számítástechnikai magazinokban reklámozták, melyek közvetítő nélkül jutottak el a vevőkhöz. A vásárlók igényeinek megfelelő, különböző kiegészítőkkel is vállalták a megrendelést. A PC’s Limited árai alacsonyabbak voltak a kiskereskedelmi áraknál és kényelmesebb volt a vevőnek csak a megrendelést leadni a különböző igényekkel, mintsem saját kezűleg otthon megépíteni a számítógépet. Bár nem ez a vállalat alkalmazta először, a PC’s Limited lett az első, amely sikerre vitte ezt az üzleti modellt. Dell otthagyta az iskolát, hogy minden idejét az üzletnek szentelhesse. A cég bevétele már az első évben elérte a 6 millió dollárt.

1987-ben a PC’s Limited felállította első szervizprogramját, hogy kielégíthesse a számítógépszervizek iránti keresletet.

1988-ban a PC’s Limited felvette a Dell Computer Corporation nevet.

1991-ben megpróbálták a termékeket indirekt módon raktárakból és számítógép-üzletláncokon keresztül értékesíteni, kisebb sikerrel, ezután a cég újra visszaállította a sokkal sikeresebb “eladótól a vásárlónak” modellt.

Hogy ne csak asztali számítógépekkel foglalkozó cégként beszéljünk a Dellről, hanem, mint laptop márkáról is, egészen 1989-ig kell visszamennünk. Ez a Dell 316LT volt.

Egy 16 Mhz-es Intel processzor volt benen, a RAM egészen 8 MB lehetett. A legnagyobb rendelhető HDD hozzá 120 MB-al rendelkezett. Kijelzője 640 x 480 képpontból állt. 3.499 dollárba került 1990-ben.

Fujitsu

Fujitsu Limited Japánban lett megalapítva 1935-ben Tokióban. Meglepő, de a japán Fujitsu az IBM után a második legöregebb informatikai vállalat a világon.

Története:

Gyökerei a 1923-as nagy kantói földrengésig nyúlnak vissza, mely romba döntötte Tokiót és Jokohamát. Az újraépítés során úgy határoztak, hogy az Európában és Amerikában újdonságnak számító, automatikus kapcsolóközpontokra alapozzák a telefonos hálózatot.

Ebben a fejlesztésben komoly szerepet játszott a Fuji Electric, melyet 1923-ban az alapvetően generátorok és elektromos motorok fejlesztésével foglalkozó Furakawa Electric Co. és a német Siemens AG alapított. A vállalat, melyet jelenleg Fujitsu Limited néven ismerünk, 1935 nyarán alapult meg Fuji Tsushinki Manufacturing Corporation néven, mint a Fuji Electric kommunikációs divíziója.

A második világháború utáni újjáépítésben is komoly szerep jutott a Fujitsunak: a közlekedési és kommunikációs minisztérium legnagyobb partnere lett. Az ötvenes években viszont már az új technológia, a számítógépek világában is megjelent, 1954-ben készítette el a FACOM 100-at, ami az első japán, reléalapú számítógép volt, majd 1961-ben a FACOM 222 lett a szigetország első tranzisztorokra alapozó számítógépe.

A 70-es évek szorgalmas fejlesztéssel és folyamatos terjeszkedéssel teltek a Fujitsunál. Európában és Amerikában is megvetette a lábát, élen járt a telekommunikációs fejlesztésben, számítógépei pedig az amerikai elittel versenyeztek. A 80-as évek elején mutatkozott be az OASYS 100, mely az első japán nyelvű szövegszerkesztő berendezés volt. Legérdekesebb elemének az úgynevezett hüvelykujj shiftes billentyűzet számított, ezzel a japán kana szótagírás karakterei egyetlen gombnyomással beírhatóak voltak, míg korábban két-három leütésre volt ehhez szükség. Akkori, 2,7 millió jenes ára egy luxusautóénak felelt meg.

Egy évvel később mutatkozott be az FM-8, a Fujitsu első személyi számítógépe. Mivel a mágneslemezes tárolás akkor még nagyon drága volt, ennél a gépnél magnószalagos rögzítést használtak.

Sőt mi több, a világ első tabletje is a Fujitsu nevéhez köthető! A 80-as és 90-es évek határán vásárolta meg a Poqet Computer vállalatot, és előbb az OASYS Pocket mini PC-t készítették el, majd 1991-ban jött az első tabletet. Amikor bő tíz évvel később Bill Gates a 2002-es Comdex kiállításon bemutatta a Microsoft Tablet PC koncepciót, egy Fujitsu Stylistic ST4000-et tartott a kezében.

laptop márkák Laptop Márkák - A kezdetek
Laptop Márkák - A kezdetek 6

Első „laptopjuk” az 1990-es Poqet PC volt, ami kézben is elfért. Windows 3.0-val. 7 MHz-es processoral, 512 KB-os memóriával.

Lenovo:

Lenovo Group Limited kínai vállalat. A vállalatot 1984-ben alapította egy 11 tervezőmérnökből álló csapat – Legend néven – Pekingben Liu Chuanzhi vezetésével.

2005-ben a Lenovo megvette az IBM PC divízióját. Cégközpontjaik az amerikai Észak-Karolina állambeli Morrisville, a kínai Peking, valamint Szingapúr.

A cég első nagy dobása annak a karakterkártyának az elkészítése volt, ami lehetővé tette az IBM kompatibilis gépek számára a kínai karakterkészlet feldolgozását. Az ekkor még Legend néven működő cég 1986-ban kezdte meg külföldi gyártók termékeinek forgalmazását ezzel a kártyával, ami amúgy több díjat is nyert, hiszen az ezzel felszerelt gépek 87-ben nemzeti technológiai díjat, 89-ben pedig nemzeti technológiai fejlesztés díjat érdemelt ki. A saját gyártású PC-kre sem kellett sokáig várni, hiszen a cég 1990-ben be is mutatta az első sajátmárkás gépét.

Ezzel párhuzamosan a világ másik végén is megszületett egy márka – ekkor azonban még nyilván senki nem tudhatta, hogy a két név milyen szorosan fonódik majd össze. Az IBM Japánban található létesítményében ugyanis már bőszen dolgoztak a ThinkPad márkán, amit végül 92-ben mutattak be a nagyvilágnak. Az eleve üzleti felhasználásra szánt termék az IBM egyik legjelentősebb sikere volt abban az évtizedben. De térjünk vissza Kínába, ahol 95-re a Lenovo legyártotta a százezredik PC-jét, 97-re pedig az első számú PC gyártóvá vált. Majd rögtön a rákövetkező évben eladta az egymilliomodik gépét.

Hivatalosan 2003-ban váltott nevet a cég, ekkor született a Lenovo, ami megtartotta a régi név (Legend) elejét, amihez a latin novo, vagyis új szót kapcsolták. A névváltás hátterében az a döntés állt, mely szerint hivatalosan is célként fogalmazták meg, hogy világcéggé válnak. Ezen törekvés részeként vásárolták fel az IBM teljes PC üzletágát; az akvizíciót 2004-ben jelentették be, és rá egy évvel véglegesítették is, majd 2005-ben nemzetközi szinten is elindult a Lenovo termékek értékesítése.

Akkoriban nagyon elterjedt volt a kínai termékek gagyival való azonosítása, a Lenovo pedig nem akart ebbe beleragadni. Éppen ezért fontos megjegyezni, hogy nem csak márkaneveket, hanem valóban a teljes üzletágat vették át, vagyis: a laborokat, a gyárakat és az embereket is, világszerte. Ez aztán eredményezett érdekes átmeneti állapotokat is, amikor egy fél cégnyi ember egyik nap még IBM dolgozóként ment haza, majd másnap Lenovósként kezdett.

A szépen felrajzolt stratégia, a 2010-es első CES megjelenés, vagy a Medion felvásárlás tette-e a legnagyobb lökést a cégnek, jó kérdés, de tény, hogy a Lenovo 2012-ben már harmadik alkalommal került be a Forbes Legjobb vállalatokat listázó 500-as válogatásába, 2013-ra pedig a világ elsőszámú PC gyártójává vált. Az ezután következő években egy sor további akvizícióval nőtt a cég: 2014-ben a Google-től a Motorolát, az IBM-től pedig az X86-os szerver üzletágat szerezték meg, 2017-ben pedig a Fujitsuval léptek szövetségre – hogy csak a legjelentősebbeket említsük.

Egészen 1992-ig kellett várni a Lenovo laptopjára, így bekerülve a laptop márkák ligájába. Kis csavar azért van a történetben, hisz ezt még az IBM készítette. Ennek neve a ThinkPad 700 volt. Az erősebb processzoros verzió 25 MHz-el büszkélkedhetett, maximum 16 MB RAM-mal. 2.750 dolláros árról indult.

HP (Hewlett-Packard)

Bill Hewlett és Dave Packard a Stanford University villamosmérnöki karán végeztek 1934-ben. A cég egy garázsban indult Palo Altóban, mikor még posztgraduális képzéseben vettek részt a nagy gazdasági válság idején. A céget hivatalosan 1939. január 1-jén alapították meg, 538 dollár befektetéssel. Dave és Bill nem tudta eldönteni az alapításkor, hogy Hewlett-Packardnak vagy Packard-Hewlettnek nevezzék el a céget. Megegyeztek abban, hogy feldobnak egy pénzérmét és aki nyer a pénzfeldobáson, az dönthet a cég nevéről. Dave nyert, így ő dönthetett és a cégnek a Hewlett-Packard nevet adta. A HP 1957. november 6-án alakult nyilvános részvénytársasággá.

A cég profilja igen széles, többféle, eltérő piacon verseng a vásárlók kegyeiért, melyekből a legkiemelkedőbb a számítógépek és a perifériák gyártása és forgalmazása, de termékkörébe tartoznak a különböző mérőkészülékek, elektronikai alkatrészek és orvosi műszerek is. A HP többek között számítástechnikai eszközök, hálózati hardware-ek és nyomtatók gyártására, az adattárolás fejlesztésére, software tervezése és a szolgáltatások nyújtására specializálódott.

Kezdetek

A cég eredetileg inkább mezőgazdasági és ipari elektronikus termékek gyártását tartotta fókuszban. Később azonban úgy döntött, hogy jobban összpontosít a jó minőségű elektronikus vizsgálati és mérési eszközök készítésére.

Az 1940-es évektől rengeteg elektronikus vizsgálati berendezést gyártott, többek között jelgenerátorokat, feszültségmérőket, oszcilloszkópokat, frekvencia számlálókat, hullám elemzőket és számos más eszközt készített. Termékeik megkülönböztető jellemzője volt a mérési határértékek kitolása és a pontosság, a HP eszközök sokkal érzékenyebbek, pontosabbak és precízebbek voltak, mint a hasonló berendezések.

A HP a Szilícium-Völgy alapítójaként ismert, annak ellenére, hogy nem foglalkozott aktívan félvezetőkkel egészen a Fairchild Semiconductor 1957-es megalapításáig. Az 1960 körül létrehozott HP Associates részleg elsődlegesen belső használatra, a cég saját műszereihez és számológépeihez készített félvezetőket.

A HP a Digital Equipment Corporation (DEC) miniszámítógépeit kezdte használni műszerei fejlesztésében, de később úgy döntöttek, egyszerűbb egy saját design csapattal dolgozni, mint a DEC-vel üzletelni és végül 1966-ban betört a számítógépes piacra saját HP 2100 és HP 1000 névre keresztelt miniszámítógép sorozataival. Ezen a néven 20 évig gyártottak termékeket, amelyeket a HP 9800 és HP 250 sorozatú asztali és üzleti számítógépek követtek.

1968-ban elkezdték gyártani a HP 9100A nevű terméküket, amit az amerikai Wired magazin, mint a gyártó első kereskedelmi forgalomba hozott és sorozatban gyártott személyi számítógépének nevezett. A vállalat azonban ezt a készüléket asztali számológépnek hívta. A gép ára kezdetben 5.000 dollár volt és nem tartalmazott alfabetikus billentyűzetet.

Az első laptop a HP-tól nem más, mint a HP-110, ami már 1984-ben megjelent. Persze ennek felhasználhatósága közel se volt olyan széles, mint a mai értelemben vett laptopok, de mégis ezt nevezhetjük a HP, laptop márkák csoportjába történő belépőjének.

A processzor egy Harris 80C86 volt, amit 5,33 MHz-en működött. Memóriája pedig 272 KB volt. 480 x 128 pixeles monokróm kijelzővel rendelkezett és MS-DOS 2.11 futott rajta. 2.995 dolláros áron kínálták a vevőknek.

Microsoft

A Microsoft Corporation a világ legnagyobb software vállalata, 134 ezer alkalmazottat foglalkoztat a világ több mint 153 országában. Székhelye Redmondban, Washington államban van. A Microsoft széles körben fejleszt, állít elő, licenccel és támogat software termékeket különböző számítástechnikai eszközökre. Legismertebb termékük a Windows operációs rendszer-család, mely szinte mindenhol megtalálható.

laptop márkák Laptop Márkák - A kezdetek
Laptop Márkák - A kezdetek 7

Története:

A Microsoftot Albuquerque-ben, Új-Mexikóban alapította 1975-ben Bill Gates és Paul Allen a Micro-soft név alatt, hogy BASIC-fordítóprogramokat fejlesszenek és árusítsanak. A „Micro-soft” (a microcomputer és a software szavak összevonása) nevet Bill Gates használta először egyik Paul Allennek címzett levelében 1975. november 29-én. A „Microsoft” 1976. november 26-án vált bejegyzett védjeggyé.

1980 végén az IBM-nek szüksége volt egy operációs rendszerre az új otthoni számítógépükhöz, az IBM PC-hez. A Microsoft Tim Paterson – Seattle Computer Products nevű cégétől licencelte a QDOS rendszert, hogy eladhassa azt az IBM-nek az IBM PC szabványos operációs rendszereként. A Microsoft így megvásárolta a QDOS összes jogát 50 000 dollárért és átnevezte MS-DOS-ra (Microsoft Disk Operating System – lemezes operációs rendszer). Ezt IBM PC-DOS 1.0-ként adták ki a személyi számítógép 1981-es bevezetésekor.

Viszont az IBM-mel való szerződéskötéskor a Microsoft megtartotta azon jogait, hogy más számítógépgyártóknak MS-DOS néven licencelhesse a softwaret. Az 1980-as évek elején hatalmas mennyiségű IBM PC-klón került gyártásra és a Microsoft gyorsan reagált erre, így megalapozta vezető helyét az operációsrendszer-piacon.

A PC-hardware-en futó software nem volt feltétlenül jobb technikailag, mint a lecserélt alapszoftver, viszont sokkal olcsóbb volt. A Microsoft sikere a PC kirobbanására alapult.

A Microsoft sokféle softwareterméket gyárt, beleértve: a Microsoft Windows operációsrendszer-családot; fordítóprogramokat és értelmezőket különböző programozási nyelvekhez; szövegszerkesztőket, táblázatkezelőket és egyéb irodai szoftvereket.

A software-ek használhatósága igen fontos volt a Microsoftnak és ez is hozzásegítette őket korai sikereikhez. Ennek néhány főbb aspektusa:

Egységes felhasználói felület: az összes Microsoft-alkalmazás ugyanazokat a menüparancsokat, billentyűkombinációkat és folyamatokat használta a hasonló feladatokhoz. Így jóval kevesebb idő volt megtanulni egy másik software használatát.

Visszafele kompatibilitás: a Microsoft biztosította, hogy a régebbi kódok és adatok az újabb rendszereken is működni fognak. Ezzel ellentétben körülbelül 1986-ig néhány kiemelkedően fontos hardware–softwaregyártó új gépeket vezetett be új operációs rendszerrel, úgy, hogy azok csak kicsit vagy egyáltalán nem voltak kompatibilisek az előzőekkel. Gyakori Microsoft-demó volt az, hogy régi Visicalc szoftvert futtattak újabb verziójú Windowson.

Noha a Microsoft nagyon régóta meghatározó szereplője a IT területnek, leginkább software-ekben és szolgáltatásokban volt érdekelt. Így, hogy őket is a laptop márkák közé soroljuk, egészen 2015-ig kellett várni a Microsoft Surface Book személyében bemutatott laptopjukig. Ez egy igen érdekes első laptop elképzelés volt, mert a billentyűzettől elválasztható volt a kijelző (és az alatt megbújó gép maga), ezáltal tabletként is használhattuk, köszönhetően az érintésérzékeny kijelzőnek.

MSI

Micro-Star International Co., Ltd tajvani multinacionális IT vállalkozás, melyet 1986 augusztus 4-én alapítottak. Az öt alapító (Joseph Hsu, Jeans Huang, Frank Lin, Kenny Yu és Henry Lu) mind a Sonynál dolgozott korábban, mielőtt cégalapításra adták fejüket. Az 1985-ös Sony leépítés hoztak őket össze. A vállalat eleinte csak alaplapokat gyártott. Az alaplapok maradtak a fókuszban hosszú ideig. 1997-ben jelent meg az első grafikus kártyájuk, az MS-4413, amin 8 MB SGRAM volt megtalálható. 1999-ben már az első NVidia videókártyájuk is megjelent, amely a MS-8802 nevet viselte, ami az Nvidia Riva TNT2 volt.

Az MSI első laptopja 2007-ben jelent meg, így innentől datálhatjuk az ő nevük laptop márkaként való használatát is. Ez a GX600 volt és érdekessége abban rejlett, hogy ez volt az első overclock-olható laptop, azaz magasabb sebességen lehetett használni, mint amit a gyártó ajánlott. A videókártyás múlt kapcsán ez egy logikus lépés volt részükről, hiszen az MSI számára kiemelt fontosságú a gamer piac is.

Razer:

A Razert inkább érdekességképpen említjük meg, hisz egy olyan gyártóról beszélünk, amik perifériák gyártására alakultak. 1999-ben történt a cégalapítás. Első termékük a Boomslang volt, ez volt az első egér, aminek 2000 dpi optikai felbontása volt.

A Razer kifejezetten a játékosokra fókuszált. Ez abban is megnyilvánult, hogy profi e-sportolókat kezdtek támogatni.

A Razer termékei általában a játékosokat célozzák. A Razer termékek nagy része számítógépes perifériák, beleértve az egereket, billentyűzeteket, játékvezérlőket, hangszórókat és fejhallgatókat.

Első laptopjuk a Razer Blade volt, amelyet kifejezetten játékosoknak szántak. 2011-es megjelenésével sorolhatjuk ezt a márkát is a laptop márkák közé.

Az alábbi kis IT-s történelemóra keretében láthattuk, hogy rengeteg vállalkozás tartozik a laptop márkák széles körébe. Ezek szerteágazó tevékenységi körökkel kezdték a működésüket. Volt, ahol maga az alapító is elhagyta a céget, majd visszatért. Láthattunk példát arra is, hogy többen dolgoztak egy adott elektronikai vállalatnál, majd bizonyos történések kapcsán külön folytatták és saját céget alapítottak.

A laptopok népszerűségének hatására egyre többen és többen kezdtek el ilyen eszközöket gyártani, lehetőséget biztosítva így a fogyasztóknak, hogy igényeiknek megfelelő gépet tudjanak találni.

Ez a folyamat napjainkban is tart, azaz egyre többen adnak ki saját laptopot. A Google és a Huawei is rálépett erre az útra.

Ugyan több évtizedet ölteltünk fel jelen írással, a laptop márkákra jellemző fontosabb momentumokat megemlítve (hisz a teljes kép, minden vállalatnál sokkal szerteágazóbb), ennek az időben előre lépkedésnek lezárásaként pár szót megemlítenénk még a jelenről is.

Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a felsorolt laptop márkáktól eltérően rengetegen végeznek laptop összerakást és értékesítést. Ez pedig sok esetben azt is jelenti, hogy találkozhat az ember kevésbé minőségi megoldásokkal is.

Mindenféle megnevezés nélkül, azt tudjuk tanácsolni, hogy a nagy üzletláncokban értékesített nevezzük így „noname” laptopokat ne vásárolja meg senki. Tudjuk, hogy ezek árképzése nagyon kedvező és sokan pont emiatt csapnak bele a megvásárlásba.

Azonban jó tudni, hogy ezen laptopok szervizelése sok esetben nagyon körülményes, vagy lehetetlen. Gondolunk itt a kialakításra leginkább, ami a legtöbb esetben úgy van megoldva, hogy egy gépház megbontással a burkolat annyira sérül, hogy lehetetlen utána úgy összerakni, hogy az eredeti állapothoz jussunk.

Így inkább azt tanácsoljuk Nektek, hogy laptopot csak megbízható forrásból vásároljatok. Mint például tőlünk, ahol használt laptopjainkra egy, vagy két év garanciát is kaptok, biztosítva így a nyugodt felhasználói élményt. A népszerű laptop márkák közül pedig is mi árulunk jó pár kiváló minőségű darabot.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük