Útmutató a helyes töltő kiválasztásához és használatához – avagy mi történik, ha rossz töltőt használsz?

Az évek során otthon is elég sok elektronikus cucc (lom) gyűlt össze nálam a nappali egyik tágas fiókjában. Nemrég valamelyik hétvégén leültem, és átválogattam az egészet, beleértve az összes adaptert, régi akkumulátortöltőt, ilyen-olyan kábelt, csatlakozót, múlt századi egeret (nem „hagyományosat” persze, csakis számítógépeset!) és a többi hasonló holmit. Talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom: szinte minden háztartásban akad egy ilyen fiók, tele régi típusú mobiltöltőkkel, tápegységekkel, hosszabbítókkal és csatlakozókkal.

A sok eszköz-töltő páros könnyen elkeveredik egymástól, és sokszor nehéz utána újra összepárosítani őket, főleg, ha nem minden nap használt eszközökről van szó. A klasszikus megoldás erre, ha addig dugdossuk az eszközbe a csatlakozókat, amíg meg nem találjuk az igazit. Ennek az eljárásnak azonban komoly veszélyei vannak.

Mi történik, ha rossz töltőt csatlakoztatok?

A legtöbben a „hogyha belemegy, belevaló” elvet alkalmazzák, de ez nagyon helytelen! Gyakran előfordul, hogy olyan töltőd is gond nélkül lehet csatlakoztatni, amit nem az adott eszközhöz terveztek.

Ha inkompatibilis elektromos adaptert használsz, a legjobb esetben működni fog, csak nem úgy, ahogy azt a gyártó tervezte. A második legrosszabb eshetőség, hogy leégeted és tönkreteszed az eszközödet. A legrosszabb, de teljesen reális opció pedig az, hogy felgyújtod a házad.

Hogyan állapítható meg, hogy megfelelő-e az adott adapter?

A háztartásban használt AC/DC adapterek feladata, hogy a 230V-os hálózati váltakozó feszültségből, magyarul váltóáramból (ezt kapod, ha valamilyen okból belenyúlsz a konnektorba) átalakítsa egy bizonyos (alacsony) feszültségű és áramerősségű egyenárammá. Minden elektromos eszközödet konkrét értékekre méreteztek, ezért a párosításnál erre kell odafigyelned.

Az adapterek, töltők kicsit olyanok, mint a konzerv ételek: némelyik gyártó rengeteg információt feltüntet rajtuk, mások alig valamit, épp csak a legszükségesebbeket. Legrosszabb esetben semmi adat nem látszik rajtuk, ezekkel bánj nagyon óvatosan!

Az adatok, amikre oda kell figyelni

Két adat jellemzi a tápegységet: a feszültség és az áramerősség. (És az teljesítmény, ami az előző kettő szorzata). Képzeljük el az elektromosságot úgy, mint egy vízvezetéket. Ebben az esetben a feszültség lenne a víznyomás, az áramerősség pedig a víz átfolyási sebessége. A teljesítmény pedig a vízsugár erejének felelne meg.

Ha bármelyik fenti változót módosítjuk, akkor az eszközhöz jutó elektromos áram „mennyisége” nőni vagy csökkenni fog. Ha túl kevés energiát kap az eszköz, akkor vagy nem is kapcsol be rendesen vagy ki fog kapcsolni bizonyos funkciókat használva. Az adapter pedig könnyen túlmelegedhet és lekapcsolhat vagy tönkremehet és a gépet is tönkreteheti közben. Ha túl sokat, az érzékeny áramkörök azonnal meghibásodhatnak.

Ha az áramerősséget és a feszültséget összeszorzod, megkapod a teljesítményt. A teljesítmény ismerete viszont kevés ahhoz, hogy eldönthesd, melyik adaptert használd.

Mit is kell tehát megnézni?

Elméletben a gyártóknak kötelező feltüntetni az adapteren a kimeneti értékeket. Keresd az OUTPUT feliratot. Itt meg kell, hogy találd a feszültség értékét, az egyenáram jelét és végül az áramerőség értékét.  Az egyenáram jele ez:

egyenaram

Adapterhibák

Túl alacsony feszültség

Ha a csatlakoztatott töltő feszültsége túl alacsony, akkor az eszköz vagy nem fog működni, vagy csak nem biztos, hogy megfelelően. Talán az alacsony vérnyomáshoz hasonlíthatnánk a helyzetet. Egy egyszerűbb eszköz, például egy hangszóró valószínűleg egészen használható lesz, legrosszabb esetben időnként elhalkul. Egy bonyolultabb gép, például egy laptop nem fog rendesen töltődni, vagy magától kikapcsolódhat, ha túl alacsony a tápfeszültség. Az eszköz károsodni valószínűleg nem fog.

Túl magas feszültség

Ha túl magas a feszültség, az eszköz valószínűleg érzékelni fogja a problémát, és el sem indul vagy magától le fog állni. Rosszabb esetben azonnali károsodást is okozhat.

Túl magas áramerősség

Ez nem fog gondot okozni: ha például a laptopod 19V-os és 3,42A-es laptop töltőt igényel, neked pedig csak egy ugyan olyan csatlakozójú 19V-os 4,74A-es adaptered van, akkor a laptopod továbbra is hozzáfér majd a szükséges 19 Volt feszültséghez. A készülék csak maximum 3,42A áramerősséget fog felvenni a töltőből, így biztonságosan használható hozzá és kevésbé fog terhelődni és melegedni, tovább fogja bírni a strapát. Ez azért van, mert ha kivonod a 4,74A-ből a 3.42A-t, akkor marad 1,32A, tehát 25W (25W=19Vx1,32A) extra teljesítmény tartalék a töltőben, amit nem kell kiadnia magából.

Túl alacsony áramerősség

Ez viszont már egy problémásabb szituáció, ilyenkor két eset lehetséges: vagy túlmelegszik és idővel tönkremegy az adapter, mert nem képes a megfelelő teljesítményt leadni, ilyenkor a túl alacsony feszültségre jellemző tünetek jelentkeznek. Egy laptop esetében például lehetséges, hogy egyáltalán nem indul, el vagy úgy látod, hogy az eszköz töltődik, de nagyon lassan, esetleg látod, hogy csatlakoztatva van, de mégsem töltődik az akkumulátor.

Még néhány megjegyzés

Az egyes eszközök és adapterek gyártói általában némi ráhagyással dolgoznak, ennek ellenére nem érdemes a nem megfelelő adapterrel kísérletezni. Arra is figyelj, hogy a csatlakozófej ne lötyögjön és ne is kelljen feszegetni, ha nem megy simán a csatlakoztatás, akkor az adapter nem megfelelő.

Ha USB-s eszközöd van, sokkal egyszerűbb a dolgot: itt egyetlen dolog számít, a csatlakozófej kialakítása (micro, mini, normál). Ebben az esetben feszültségre nem kell odafigyelned az minden esetben 5Volt. Kizárólag csak a csatlakozó mérete és az áramerősség számít, ami lehet 0,5Amper-től akár 3Amper-is.

Ha pedig egy eszközhöz nem találsz megfelelő adaptert otthon, fordulj hozzánk, nálunk biztosan megtalálod, amit keresel!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.